Julien de Connasse
-Most megdöglesz!- ordította egy vörös, ragyás képű fickó, és nyakon ragadt egy fiatalembert, aki talán húsz éves ha lehetett. Barna haja kócos volt, szintén barna szeme pimaszul csillogott. Enyhe, fekete szemkontúrt is viselt, ajka gunyoros félmosolyra húzódott, ahogy a ragyás...
Egy kalóz eszméi
Reggel háromnegyed kilenckor ébredezett Julien. Bambán körülnézett. Bessy, fejét meztelen, izmos mellkasán nyugtatva aludt mélyen, édesen. Az ifjú elgondolkozott.
-Tulajdonképpen, ha megnézem, Bessy már nem a régi. Ahogy ez az egész kupleráj sem. Nem itt van az én helyem. Itt a...
Egy hajdani kapitány
Mikor a tömeg végre lenyugodott, és az emberek folytatták normális életüket, Julien visszatért a pulthoz, kért még egy korsó sört, aztán a még mindig őt figyelő sárga szemű idegenre meredt.
-Meghallgatsz végre?- kérdezte a férfi. Julien vállat vont, felőle mondhatta.- Tudok egy...
A szerelem mérge
Békésen telt a hajó út, röpke három napig. Julien megmaradt kapitánynak, osztotta a parancsokat, ahogy az illik, Vestof pedig elsőtisztként volt a jobb keze. Jól megvoltak, együtt ettek-ittak. Semmi probléma nem volt.
A negyedik napon azonban az egyik őrszem ordítva jelentette,...
Klaerwyn
Három nappal a szirén támadás után, mikor Julien de Connasse kapitány már-már a végét járta, kikötöttek Klaerwynben. Nem volt egy nagy város, a kikötő tartotta fenn, de persze az alapvető környezet- kocsmák, bordélyházak és egyéb tivornyára alkalmas helyek- itt is nagy forgalommal...
Zage
Julien megígértette Vestoffal, hogy körbevezeti a városban. Bármennyire is próbálta barátja belenyomni az ágyba, Connasse nem engedett, mondván: ő nem bír ennyit feküdni és még a végén belebetegszik a gyógyulásba. Tehát még aznap este elkezdték bejárni a kisvárost.
Vestofnak mindenkire volt...
Egy ismeretlen nemesember
Hagyjuk egy kissé magára a kalózainkat, és nézzünk el a szigetnek a fővárosába. Languse mostanában igazán békés hely volt, egy zöld erdő által körülvett, magas épületes nagyváros. És minden épület fölé magasodott egy, az volt a királyi palota.
Forgalmasak voltak az utcák,...
Őfelsége, Xiorel király
A téren nagy volt a tömeg, a fiatal gróf alig vette észre az emelvényen ülő királyt. Hosszú sor állt előtte, napestig bizonyosan eltart a kihallgatás. Márpedig neki most kell beszélnie vele! Átverekedte magát a bámészkodókon, oldalról próbálta megközelíteni a királyt.
Ám az...
A kalózpárbaj
Randolph másnap feketébe öltözve ment le az utcára. Arca kifejezéstelen volt, bár a kisleány halála kétségkívül mély nyomot hagyott benne. Sötét gondolatokat forgatott fejében. A királyt hibáztatta Cleo haláláért, elvégre, ha hamarabb odajuthatott volna hozzá, a lány még élne, talán...
Tragikomédia
-Mi a franc?!- üvöltötte a Szentháromság elsőtisztje, ahogy meglátta, hogy Randolph a szeretője kezét csókolja. Sharona felugrott, egyenesen Vestofhoz sietett, és a nyakába ugrott.
-Jól van, na, nem kell ennyire morgolódni- dorombolta hozzásimulva a nő.
-Nem? Én ezt a nyomorultat...
Julien titka
Eltelt egy hét, de ezt az egy hetet csak nagy vonalakban mondanám el. Nem történt semmi olyan nagyon nagy dolog, ami említésre méltó lenne. Julien kapitány irányítása alatt a Szentháromság vagyona kétszer annyira nőtt, különböző hajók kirablása után.
Randolph-nak valóban nagy hasznát...
Szép álmokat!
Sharona rögtön másnap akcióba lépett. Összeveszett Vestoffal, pedig a férfi csak annyit mondott neki, hogy majd vele szeretné tölteni az éjszakát. Gondolom, magától értetődő, hogy az elsőtiszt majd' felrobbant dühében.
Julien azonban sehol nem volt. Felhúzták ugyan reggel a horgonyt,...
Álomból valóság
Felmerülhet vagy már fel is merült benned a kérdés, hogy mégis hol volt ez idő alatt Julien kapitány? Mert azt már láttuk, ahogyan Vestof is látta, hogy a fedélzeten nem, a kabinjában szintén nem.
Kísérjük el őt kora hajnaltól. Sejtette, hogy ha Vestof ideges lesz, engedélyt kér...
Rémálomból valóság
Alig telt el három nap, a Szentháromság végre befutott egy kikötőbe. A város elég nagy volt, tisztán látszott, hogy az a főváros, ráadásul még valami királyi palotaszerűség is volt a központjában.
Jenna az átváltozása óta el sem akadt szakadni Julientől, azt sem vette észre,...
Az önfeláldozás hercegnője
Jenna tehát zokogva, könnyeitől alig látva rohant át a városon. Bármily nagy volt is, bármekkora is volt a tömeg, ő átrohant az egészen. Nem számított neki merre, ő csak el akart tűnni egy kicsit az emberektől és minden nyomorulttól.
Végre egy erdőbe jutott. Sűrűn voltak...
Arhen
Mikor reggel Jenna felébredt, a férfi már nem volt mellette, csak az éjjeliszekrényen gőzölgött a friss tükörtojás. Nyújtózott egy nagyot és nekilátott. Remek íze volt, nem volt semmi rossz benne, tökéletesen volt elkészítve. Aztán felállt, és elindult körülnézni.
Ugyanazon a szürke folyosón...
Ismét tengeren
Így teltek hát a napok: valahányszor Arhen szolgálatban volt, Jenna mindig Semadar felügyelete alatt állt. Eleinte nem volt szimpatikus neki a férfi, szigora miatt, aztán megtanult vele együtt lenni. Nem megszerette, csak megszokta. Mikor aztán Arhen végzett, hazamentek a barlangba,...
Balszerencse vagy szerencse?
Két hete voltak már úton, mikor Zage azzal a kéréssel érkezett Julien kapitányhoz, hogy fosszanak már ki végre valami átkozott hajót, mert a legénység igencsak fel van háborodva, és nem értik mi lett a hajdani becsvágyó kapitánnyal. Pedig egyszerű: szerelmes lett. Fülig...
Saoria
-Randolph!- kiáltotta Julien.- Te egész idő alatt eveztél, igaz?
-Igaz hát- bólogatott a fiatalember.- Még az kellett volna, hogy valami állat feldöntse a csónakot! Inkább kieveztem ide.
-Ezért vagy te a Kitartás ura, barátom- mosolygott Julien sokat sejtetően, és megpaskolta a vállát.- Már...
A verseny
Julien vigyorogva hallgatta a beszámolókat, és mindenki, még Leon is észrevette szemében a sunyi csillogást. Türelmesen végigvárta, míg mindenki befejezte a magáét, csak azután szólalt meg.
-Nos hát, barátaim, úgy látszik, elérkeztünk az utolsó apró simításokhoz. A szabadság városába...
Leon... Vagy mégsem?
-Nos, Zage, Semadar, Leon- kezdte beszédét Julien.- Megígértem, hogy jutalmat kap az, aki elsőnek ér ide. Ti lettetek az elsők, úgy illik hát, hogy megkapjátok a jutalmat- felnézett a szoborra.- Nagyapám szobrának lábánál, itt, ezen a szent helyen, rátok ruházom Saoria második...
Újjászületés
-Üdvözlégy, Titkok hercegnője- szólt enyhén meghajolva Julien.- Tenger hozott, Cselherceg. Nyugalom grófja, öröm látni. Foglaljatok helyet szerény köreinkben.
A terem aranyozott mintákkal díszített falait vörösre festették a lenyugvó nap sugarai. Julien még aznap összehívta cimboráit,...
Kilenc hónap és egy kicsi
A kilenc hónap békességben, nyugodtan telt, Julien rendkívüli figyelemmel adózott hőn szeretett feleségének, minden egyes apró kérésére ugrott, éberen figyelt, szüksége van-e Sallynek valamire, és ha kedvese szólt, hogy fia, mert szentül hitte hogy fia lesz, nos, ha a...
Hónapok és évek
Mikor Julien felébredt, az orvos sápadt arcát látta maga előtt. Nem tudta, miért, talán azért, mert orvos, és mindegyiknek ilyen megnyugtató képe van, vagy csak azért, mert kába volt, de tényleg megkönnyebbült és lenyugodott, ahogy megpillantotta a férfi ránctalan, de mégis ősz...
Rajtaütés
Hét évvel Matthew születése után valami olyan dolog történt, ami örökre megváltoztatta a kalózok és Saoria életét. De mielőtt belevágnánk a cselekmények hosszú és bonyolult sorába, inkább tekintsünk meg néhány apró cselekményt, ami előzménynek is hívható.
Ahogy teltek az évek, és Saoria...
Végzet
Hogy mi történt addig, amíg Sally és fia a biztonságos csónakban siklottak kifelé az alagútból? Elmesélem.
Zage már kora hajnalban ébren volt, éppen a palota udvarán ücsörögve nézte a vörös naplementét, ami szerinte mindig baljós előjel. Hirtelen lépteket hallott maga mögött, megfordult....
Epilógus
-Oké, mindjárt... Megvan!- nyögte egy fiatalember, aki éppen azon ügyködött, hogy megkapaszkodjon egy kiszögellésen, ami kb. két méterre volt attól, ahol ő fogódzkodott.
-Csak óvatosan, fiam!- intette a nő, akinek vörös haja kibontva omlott a vállára, és nem maradt le sokban a fiútól....
