Damien titka
A következő nap ismét fényes győzelmet arattak királyuk vezetésével a francia hadak. Este, miután Damien fogadta őfelsége köszönését, a sátrába vonult, hogy megmosakodjon és kipihenje magát. Éppen inget váltott, mikor D'Artagnan hadnagy belépett hozzá. Szerencsére háttal állt neki, ám őfelsége testőrhadnagya így is rájött, hogy Damien nem az, akinek gondolták.
-Uram, talán illett volna megkérdeznie, bejöhet-e, mielőtt csak úgy besurrant- csattant föl a testőr, mikor meglátta, hogy D'Artagnan milyen arccal néz rá.
-Már megbocsásson, de tudtommal kettőnk közül én vagyok a hadnagy- fortyant fel a gascogne-i.- És különben is, ha Athos jött volna be helyettem, őt is így fogadta volna?- tette hozzá pimasz mosollyal.
-Mire céloz ezzel?- suttogta elsápadva Damien, akiről már világossá vált a hadnagy számára, hogy sokkal inkább Damienne.
-Láttam, milyen tekintettel nézett rá tegnap este. Akkor még nem értettem, most már értem- és közelebb lépett a lányhoz, aki megremegett ettől a hangnemtől.- Idefigyeljen, hölgyem. Én nem bánom, legyeskedjen csak Athos körül, őt úgysem érdeklik a nők. De arra figyelmeztetem: ha maga miatt egy hajszála is meggörbül, elintézem, hogy Tréville is megtudja, ki maga!
-Ezzel a fenyegetéssel elkésett, hadnagy uram- vágott vissza enyhe mosollyal és egyre növekvő magabiztossággal Damienne.- Először is azért, mert tegnap Athos éppen miattam sebesült meg, másodszor pedig azért, mert Tréville úr jól tudja, hogy ki vagyok.
-Hogyan?- hebegte D'Artagnan egy percre kiesve szerepéből.- Tudja?
-Igen, uram. Én ugyanis az unokahúga vagyok.
-Ezt... Ezt nem tudtam. Elnézést, kisasszony- hajolt meg enyhén D'Artagnan, és nyomban hangnemet változtatott.- Bocsásson meg, de azután ami nemrég történt egy bizonyos nőszemély miatt... Gyanakvóan tekintek a jól harcoló lányokra és asszonyokra.
-Megértem, D'Artagnan- mosolyodott el a lány.- És nagyon szépen kérem, ne árulja el a titkomat senkinek. Majd megtudják, ha eljön az idő.
D'Artagnan bólintott, aztán jó éjszakát kívánva távozott. Damienne nagyon megijedt, de aztán ügyesen vágta ki magát a helyzetből. Képzeletben megveregette tulajdon vállát, és így szólt magához:
-Gratulálok, Damienne, legyőzted a gascogne-it.
