29. fejezet

Bemutatás

Este, mikor apám végre kiszabadult a tárgyalóteremből, a szalonban talált engem és Saindaert, aki éppen az ajkaimra hajolt és próbált megcsókolni. Kezeimet a mellkasára tettem, úgy próbáltam minden erőmmel távol tartani magamtól, de azért apámnak eléggé romantikus látványt nyújthatott ez a póz, ugyanis felvont szemöldökkel köszörülte meg a torkát. Saindaer elhúzódott, és egy pillanatra rémült tekintettel nézett a királyra.

-Ó, apa!- kiáltottam boldogan és odaszaladtam hozzá, hogy megöleljem. Még a vállán volt a kezem, mikor Saindaer felé fordultam félig.- Engedd meg, hogy bemutassam, Diar Saindaer Lupét, a...- nehezen jött ajkamra a szó.- A vőlegényemet.

-Felség- szólt meghajolva Saindaer-, nagyon örülök, hogy én lehetek a gyönyörű leányának a vőlegénye- mikor felegyenesedett, apám enyhén összevonta a szemöldökét.

-A modora kitűnő, uram- szólt apám-, s arca is ismerős nekem. Nem találkoztunk mi már valahol?

-Nem hinném, felség, ugyanis eddig délen tartózkodtam, birtokomon.

-Á, értem. És mi hozta akkor ide?

-Hát, felség, úgy döntöttem, szerencsét próbálok. És ennél nagyobb szerencsém nem is lehetne- tette hozzá vigyorogva, és kezet csókolt nekem, mire én elpirultam. Apám mosolyogva figyelt bennünket.

-Örülök, hogy végre választottál, szívem- mondta nekem-, akkor hát még ma éjjel megtartjuk az eljegyzési ünnepséget!- nyomott egy puszit az arcomra, és távozott. Hát... Ő sem fog megmenteni ettől a furcsa szerzettől, úgy nézem.