Történelem dióhéjban
Bár tudom, hogy néhányan nincsenek oda a történelemért, most mégis kénytelen vagyok kissé belemerülni, hogy történetünk folytatása érthető legyen.
A jakobinus táboron belül belső tisztogatás indult meg. Lefejezték Dantont és társait, s őket követte hamarosan Maximilien Robespierre is. 1795-ben megalakult a girondisták eszméin alapuló Direktórium. Bár 1797-ben legyőzték az osztrákokat, a belső fenyegetés nem akart szűnni.
1799. november 9-én egy addig kevésbé ismert katona, Bonaparte Napóleon államcsínnyel magához ragadta a hatalmat, és Franciahon első konzuljává nevezte ki magát. Lényegében katonai diktatúrát hozott létre, a fő tisztségeket ő osztotta ki az emberek között.
Ez a korzikai férfi képes volt rábírni az angolokat, annyi év háború után, a békére. Éppen ezért választották meg a hálás franciák örökös konzullá.
1804. december 2-án, a pápa jelenlétében megkoronázta magát. Napóleon ugyanebben az évben indult Anglia elleni expedícióra. A császár azonban 1805-ben Trafalgarnál vereséget szenvedett, és kénytelen volt felhagyni terveivel a szigetország meghódítását illetően.
Négy évvel később megtámadta Spanyolországot és Portugáliát, kialakult a félszigeti háború. Ez azonban véres mészárlással végződött a lakosság elszánt védekezése és kitartása miatt.
A császár, hazatérőben a háborúból, éppen a Charny birtokon szállt meg, s itt találkozott először az ifjú Georges-Ruben de Charnyval és Ethan de Charnyval.
