Úgyis visszajön
A csók után még elég sokáig könyörgött szegény lány, hogy engedjem el. Ha csak a testi vágyam miatt tartottam volna magamnál, ez a kérés meghallgatásra nem talált volna. Azonban szerettem. Hangja a szívemig jutott, könnyei nekem fájtak.
Elengedtem. Megesküdött, hogy következő éjjel eljön. Elhittem neki. Talán csak áltatott, talán igazat mondott, nem tudom, de elengedtem. Tolomir meg is kérdezte:
-Biztos, hogy jó ötlet ez? Elengedni egy ilyen lányt?
-Ha szeret, visszajön- feleltem csendesen.- Akkor úgyis visszajön.
Akkor még reméltem. Most, hogy közeledik az éjszaka, már kezdek kételkedni. Jó, mi van, ha visszajön? És ha nem egyedül jön, hanem a nyakamra hozza a forradalmárokat? Na jó, annyira azért csak nem gyűlöl. És ha szeret? Vajon el tudja-e titkolni a bátyja elől?
Mindegy. Ha visszajön, többé nem engedem el, bárhogy könyörögjön is.
